<body><script type="text/javascript"> function setAttributeOnload(object, attribute, val) { if(window.addEventListener) { window.addEventListener('load', function(){ object[attribute] = val; }, false); } else { window.attachEvent('onload', function(){ object[attribute] = val; }); } } </script> <div id="navbar-iframe-container"></div> <script type="text/javascript" src="https://apis.google.com/js/platform.js"></script> <script type="text/javascript"> gapi.load("gapi.iframes:gapi.iframes.style.bubble", function() { if (gapi.iframes && gapi.iframes.getContext) { gapi.iframes.getContext().openChild({ url: 'https://www.blogger.com/navbar.g?targetBlogID\x3d809292314912814897\x26blogName\x3dNissa\x26publishMode\x3dPUBLISH_MODE_BLOGSPOT\x26navbarType\x3dBLUE\x26layoutType\x3dCLASSIC\x26searchRoot\x3dhttps://mein-kleiner-schatz.blogspot.com/search\x26blogLocale\x3dhu\x26v\x3d2\x26homepageUrl\x3dhttp://mein-kleiner-schatz.blogspot.com/\x26vt\x3d328867436896288605', where: document.getElementById("navbar-iframe-container"), id: "navbar-iframe" }); } }); </script>
Hiányzol...

/ írta: Nissa, ekkor: 2016. november 14., hétfő @ 19:35 |

Úgy érzem nem bírom tovább. Felemészt ez az egész. Szétszakadok belülről és darabokra hullok. Hogy tehetném jobban? Hogyan bírjam könnyebben? Mit csináljak másként? Nem megy. Rengeteg idő. Ha várakozásról van szó, tömérdeknek tűnik. Minden egyes nap kínzás, és hiába próbálkozom, úgy érzem minden pillanatban, hogy kész, elég. Elfogyott az erőm. De valahonnan mégis újra meritek, különben nem maradt volna meg a józan eszem. Bármelyik pillanatban tudnék bőgni, ha utat engednék neki. Ugyan ez nem meglepő... Már egy ideje csak így tudok reagálni a problémákra. Szörnyű, borzasztó.... Nem tudom te mit érzel... Igaz, te megtanultad kordában tartani az érzéseidet. Azt hiszem ez nekem soha sem fog igazán menni. Nem tudok úgy tenni, mintha nem lenne gyötrelem minden egyes perc nélküled, nem tudok mosolyogni ha fáj, nem tudok koncentrálni, ha a fejemben te foglalod el a helyet.
Ugyanakkor ott van bennem a félelem, hogy kiirtottam belőled azt, ami nélkül nem érzed, hogy megőrülsz nélkülem. Nem bírom. Úgy sajnálom, hogy nem vagyok erősebb és nem tudom tartani magam úgy, ahogyan te. Segíts nekem kérlek. Bár jobban belegondolva, nem akarom azt tudni, hogyan nyomhatom el magamban a hiányodat. Ettől érzem, hogy szeretlek. Ezek az érzések fájnak, de valahol erősítenek..... egy ideig. Azután megfordul és lassan széttör mindent.....

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Vissza a blogra


' MEIN SCHATZBLOG