Távol tőle, egy újabb fejezet...
/ írta: Nissa, ekkor: 2016. szeptember 5., hétfő @ 1:30 |
Hihetetlenül fog hiányozni. Már belegondolni is rossz az egészbe. Szegénykémnek alig lesz ideje a tanuláson kívül bármire, ugyanis a cégnél, ahová felvették egy teljesen új programozási nyelvet kell megtanulnia. Alapvetően nem lenne ez akkora gond, viszont ez teljesen más, mint amiben ő jó, és amiket eddig tanult. Szükség lesz természetesen a jelenlegi tudására is, de elengedhetetlen, hogy az új nyelvet is elsajátítsa. Jobban fél szegénykém, mint bármikor a fősuli alatt. Én pedig tartok attól, hogyan fogom bírni nélküle. Viszont nem lehetek önző, nem szabad azzal foglalkoznom, hogy mennyire nehéz nekem. Mellette kell lennem és segítenem őt. Ezt ő is látja előre és beszéltünk is róla. Egyelőre még nem érzem, hogy aggódnék ill. már ezen túl vagyok. Úgy tűnik sokat segített a múlt heti egész napos beszélgetés. Jajj az én manóm mennyire odafigyel rám... Most nem érzek félelmet. Lehet az is közrejátszik, hogy a hétvégén lejön és még koncertezünk egy jót a költözése előtt. Remélem tudom magam tartani, és nyugodtan fogom kezelni a helyzetet. Ez persze csakis rajtam múlik.
Nagyon szeretem őt, érte kibírom, ennyi "áldozat" nem jelenthet problémát. Egyébként is, régen is kibírták a nők, amíg a férfiak katonák voltak. Nehogy már én ne bírjak ki pár hónapot a szerelmemért, amikor már több, mint egy éve harcolunk a kapcsolatért. Nem lesz új dolog a távkapcsolat, eddig is abban éltünk, csak ezúttal erősebbeknek kell lennünk. Az elmúlt időszak után pedig igazán sokat tanulhattam, hogyan kellene ebben a párkapcsolatban részt vennem. Ha pedig elcseszem, hát meg is érdemeltem.... Azt mondta, ő nem fogja feladni, én pedig tudom, hogy ez így is van. Én se fogom feladni, eddig se tettem és legyen ez a végszó.
Egy személyes blogon találtad magad. Nincs egyedi témája, mindenről írok, amihez épp kedvem támad. A blogolást nem most kezdtem, kb. 2010 körül indult az első blogom, ami 3 évig fennmaradt. Most újra itt vagyok, csak épp nem a régi kiadásban. Valószínűleg nem lesznek rendszeresek a bejegyzések. Előfordulnak majd kihagyások, de a blogolást sose másokért csináltam, hanem azért, mert nekem szükségem volt rá és imádtam. Ahogy a cím mutatja, ez az én kis kincsem, és úgy is bánok vele. Hogy miért német? Mert imádom, sokakkal ellentétben. Akkor hát nézz körül és viel Spaß! ;)
Ha szívesen töltöd az időd képnézegetéssel, ajánlom figyelmedbe a 
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Vissza a blogra